A személyes tömegtermelés
Népszava - 2003. április 5.


Egy átlagos nő, ahhoz, hogy megtalálja az "igazit", 13 nadrágot próbál fel vásárlása során, jóllehet egy hagyományos Levi's boltban, 52 méret-változat közül válogathat. A Custom Clothing Technology cég számítógépre alapozott gyártási rendszere viszont 14280 (!) méret-választékkal, gyakorlatilag pontosan testre illő választást kínál. Ilyen és ehhez hasonló példák alapján vonják le a következtetést Szabó Katalin és Kocsis Éva, a Digitális paradicsom vagy falanszter (Aula Kiadó 2002) című könyv szerzői bevezetőjükben: "A XXI. század hajnalán csendes forradalom zajlik a javak termelésében és a szolgáltatásokban egyaránt." Ez a forradalom, a szerzők találó kifejezésével élve, a tömeges testre-szabás forradalma. Napjainkban a "forradalom" kifejezés igencsak lejáratódott, ezért bizonyos kételkedéssel vesszük tudomásul ez efféle kijelentést. Ám történelmi összefüggéseibe helyezve az állítás egyáltalán nem túlzó. Életünket, munkánkat, és mindennapjainkat alapvetően átalakító folyamatról van szó. Az ipari társadalmak születése előtt a termelés egy konkrét fogyasztó számára készített egyedi termék előállítása volt. Ebből a tézisből nőtt ki, a XX. században antitézise, a tömegtermelés gazdasága, amely futószalagon állította elő végsőkig szabványosított termékeit. Mindenkinek ugyanazt, de sokat és olcsón. A tömeges testre-szabás azonban - a szerzők szerint - a konfekció és a méret utáni szabóság, sokáig összeegyeztethetetlen tendenciájának szintézisét kínálja, és ennyiben a XXI. század gazdaságának fő motorja lesz.

A könyv gazdag - és szórakoztató - tényanyagra támaszkodva, az elméleti alapokat is tisztázva mutatja be a testre-szabás tendenciájának kibontakozását a gazdaság és a társadalmi élet szinte minden szférájában. Egymástól meghökkentően távolinak tűnő területeken tárja fel a gazdasági folyamatok logikájának alapvető átalakulását. A testre szabás egyik véglete a vállalathoz beküldött hajszál alapján személyre szabott összetételű sampon, vagy a DNS minta alapján egyedi biológiai adottságokra igazított gyógyszer. Ezt a tendenciát testesíti meg a Ritz-Carlton Hotel által működtetett vendégtörténeti adattár, amelynek birtokában a hotelnek nincs szüksége arra, hogy megkérdezze a vendéget milyen szobát, milyen párnát, milyen kiszolgálást, milyen reggelit, milyen ébresztést, sőt milyen újságot akar. És ebbe a sorba illeszkedik a személyi számítógépek piacvezetője a Dell Computer, amely a hagyományos eladási folyamatot újította meg. Az eladás tulajdonképpen a vásárló és a vállalat szakemberek közötti, akár telefonon zajló beszélgetés eredményeként közösen megtervezetett és személyes igényre szabott számítógép rendszernek a megrendelést követő előállítása és leszállítása. A fogyasztó nem válogat a szükségképpen korlátozott lehetőségek közül, hanem megtervezi magának azt a rendszert, amely igényeit tökéletesen kielégítheti.

A tömeges testre szabás gyökeresen átalakítja a hagyományos gyártási technológiát. A termelés folyamat növekvő digitalizálódása eljut arra a szintre, amelyen az egyedi gyártás termelékenysége megközelíti a tömegtermelést. Ahhoz azonban, hogy ez a korábbiaktól alapvetően különböző technológia hatékonyan működhessen új típusú irányítás, új szervezet és új munkaerő is kell. A tömeges testre szabás a maga képére formálja a széles értelemben vett munkafolyamatot. A könyv sok szemléletes példával világítja meg a menedzsment módszerek változását, az új típusú foglalkoztatás fényeit és árnyoldalait. Ahogyan ugyanis a tömegtermelés fel- és leértékelt munkatípusokat, a tömeges testre szabásnak is lesznek nyertesei és vesztesei. Háttérbe szorul a szamárlétra, míg felértékelődik a "net-generáció".

A szerzők végül is az olvasóra bízzák a címben felvetett kérdés: "paradicsom vagy falanszter" megválaszolását. A ma szakembere számára azonban van egy fontosabb üzenete is a könyvnek: olyan kikerülhetetlen tendenciáról van szó, amelyet elutasítható, vagy lelkesen üdvözölhető, de nem kerülhető meg. Aki tudatosan formálni akarja saját jövőjét, és sikeres akar lenni abban, amit csinál, annak megéri egy pillantást vetni a kibontakozó jövőbe.

Vissza a Népszava többi cikkéhez